TRAUMÁK KUTYÁKNÁL, VISELKEDÉSTERÁPIA A KUTYAOKTATÁSBAN

kutya-trauma
kutya-trauma

Tapasztaltad már, hogy a kutyád az egyik pillanatról a másikra furcsán kezd el viselkedni? Bizonytalanná válik, fél, menekülni szeretne, pedig veszélyre utaló jelnek látszólag semmi nyoma?
Lehet, hogy hall egy hangot és remegni kezd, meglát egy tárgyat és kihátrálna a helyzetből, megérez egy szagot és megdermed… vagy akár látszólag ok nélkül támad.
Ebből az állapotból szinte kizökkenthetetlen, nem reagál a jutalomfalatra, ismerős kéréseket sem képes teljesíteni, mintha egy másik világba lépett volna át.

Vajon mi lehet mindennek a hátterében? Milyen okai lehetnek a kutya bizonytalanságának és félelmének, akár támadó viselkedésének?

Ebben a cikkben a “ felszíni tünetek”, az ún.  viselkedésproblémák mélyére ásunk, hogy könnyebben megérthesd a kutyák világát. Szó lesz a viselkedésproblémákról, a traumák kialakulásáról és a kiváltó okokról.



Amikor hazaviszel egy kutyát vagy akár örökbefogadsz egyet, a kis “puttonyával” együtt érkezik meg az otthonodba. A “puttonyában” van mindaz amit hoz a múltjából, amilyen viselkedést tanult korábban. Sokszor csak találgatni lehet mindazt, mi történt korábban a kutyával, milyen hatások érték akár emberek részéről, és más állatok társaságában.
Otthon, idővel a kutya kezd feloldódni, ahogy egyre biztonságosabbnak érzi a környezetet. Majd lassacskán a “puttonyából” napvilágra kerülnek az addig felszín alatt bujkáló problémák. És ekkor okkal érkeznek a kérdések, a “miért?”-ek:

“Miért viselkedik így a kutyám? Miért támad másokra? Miért pisil be? Miért nem tud egyedül lenni? Miért fél a családtagjaimtól? Miért fél bizonyos tárgyaktól? Miért menekül bizonyos emberek elől?  Miért viselkedik így a kutyám, holott semmi probléma nem volt vele amikor hazahoztam? Én csináltam valamit rosszul, vagy a kutyámmal van gond?”

Szemezgetek a leggyakoribb kérdésekből amikkel az évek során a gazdik megkerestek. 

A “miért”-ekre a válaszom mára már leegyszerűsítettem: azért viselkedik úgy, mert kutya. 

“Egy abnormális reakció egy abnormális szituációra, normális viselkedés.”
Viktor Frankl

VISSZA A GYÖKEREKHEZ: A KUTYA RAGADOZÓ ÁLLAT

A kutya ugyanis ragadozó állat, akinek az ösztönök megélése elsődleges, csak mint az agresszív viselkedés megélése. Hogy mikor, milyen keretek között, milyen formában élheti meg vadászösztönét biztonsággal az emberek mellett élve, mind tanítható a kutyának. Tanítás híján, amikor a kutya magára van hagyva a csapongó ösztöneivel, kialakulhat olyan viselkedés, mely később problémát okozhat a körülötte élő embereknek, más állatoknak.

Fakadhat mindez abból, hogy a kutya vadászösztöne
 – csapong, “random kapcsol be
– ”állandó “lefojtásban” van
– a kutyának nem tanították meg játékos keretek között levezetni a vadászösztönből fakadó szükségletét
– koncentrált állapotot nem tanult, szocializációja hiányos vagy félelemre és erőszakra alapozott tanításban részesült

A kutyában emiatt keletkező belső feszültség, akár fokozott izgalom egy idő után gyűlni kezd és a viselkedése egyre inkább fejtörést okozhat.
Talán a legnagyobb problémát a kutya természetéből fakadó agresszív viselkedésének felerősödése szokta okozni, amivel szemben szélsőséges esetekben gyakran erőszak, büntetés vagy tehetetlenség a válasz emberi oldalról, és mindez vezethet a kutyában traumák kialakulásához.  

Ezt megelőzendő, fontos emberként megérteni a miérteket, és a felszín mögé látva a valódi ok-okozati összefüggésekkel tisztában lenni:
Ragadozó állatként a belső bizonytalanság erősítheti a kutya agresszivitását és ezért fontos a kutyát tanítani, az önbizalmát növelni, egy számára is biztonságos rendszert kialakítani amiben az ösztöneinek megélése játékos formában biztosított, az alapszükségletek kielégítése mellett. 
Így tudjuk tudatosan segíteni a kutyát kiigazodni az emberi világban.

TANULÁS ÉS TANÍTÁS EGY ÉLETEN ÁT: A KUTYA VISELKEDÉSÉNEK ALAKULÁSA

A kutya viselkedésének alakulásáért
– egyrészt az ösztönök felelősek, 
– másrészt a környezetétől tanult minták, 
– illetve a környezet visszacsatolásai alapján megélt tapasztalatok.

Legyen akár fajtárs, más állat vagy ember, a kutya képes szociálisan is tanulni, ami azt jelenti, hogy képes megfigyelni és másolás útján is tanulni. Másrészt képes asszociatív, motoros tanulásra és kognitív képességei közvetlen és közvetett megismerő folyamatok során segíti őt a tanulásban és az alkalmazkodásban.

A kutya viselkedésének alakulása tehát egy dinamikus folyamat, mely a kutya egész életében lehetővé tesz új ismeretek elsajátítását, alkalmazkodást a környezethez és a rendszerhez amiben él. Ezért lehetséges a kutyákat még idős korban is új dolgokra megtanítani és ezért lehetséges a kutyák traumáit is feloldani

A KUTYÁM TÜKRÖZI A RENDSZERT AMIBEN BENNE ÉL: A FÜGGŐSÉGI VISZONY ÉS A FELELŐSSÉG VÁLLALÁSA

Ebben a dinamikus folyamatban pedig kiemelkedő szerepet játszik az ember/emberek/, akivel a kutya együtt él, kapcsolódik, és a mindennapjait tölti, lényegében függőségi viszonyban

A kutya minden téren függ a gazdájától: 
– alapszükségleteinek kielégítésétől kezdve, 
– egészen a fizikai,
– a társas,
– és mentális aktivitási igényein át, 

minden szempontból kiszolgáltatott a gazdájának (ha egy átlagos nyugati társadalomban, gazda-kutya kapcsolatban élő kutyát veszünk alapul).
Tehát a kutya részéről a kötődés és a ragaszkodás valójában egy függőségi állapotra épített rendszerben bontakozik ki, és ebben a rendszerben a kutya viselkedésének alakulása, akár “problémás”, akár “problémamentes”, javarészt az ember felelőssége.

KUTYA VISELKEDÉSPROBLÉMÁK ÉS TRAUMÁK KIALAKULÁSA

Az, hogy egy kutya viselkedéséből mi az amit problémáként élünk meg, szubjektív.

Általában probléma, ha a kutya viselkedése ha:
intenzíven negatív érzést, feszültséget, akár félelmet vált ki a gazdájában vagy más emberben, állatban
veszélyezteti a gazdáját, más embert, állatot, akár sérülést okoz közvetlenül vagy közvetve
– fizikailag kárt tesz önmagában vagy a környezetében.

Általánosságban elmondható, hogy a kutya viselkedésproblémák kialakulásának lehetséges okai a
– felelőtlen tenyésztés (szaporítás
– nem megfelelő tanítás és ebből fakadóan a szocializáció hiánya,
természettől való elszigetelés, természetellenes tartási körülmények
fajtársaktól, más állatoktól való elszigetelés,

és végső, de nem utolsó sorban mindebből fakadhatnak a kutya traumatikus élményei és traumatizálása (akár fizikailag, akár lelki szinten), melynek teljes feloldásában már holisztikus szemléletmód, hosszabb (akár évekig tartó) tanítási folyamat (ún. viselkedésterápia) és kiegészítő kezelések együttesen tudnak a kutya számára új utakat nyitni a félelem és a szorongás beragadt állapotából.

A KUTYA MEMÓRIÁJA ÉS ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE

Hogy jobban megértsük a lelki traumák (ezentúl traumák) természetét, visszakanyarodnunk a cikk elején említettekhez: a kutya tanulási és alkalmazkodó képességéhez, kognitív képességeihez. A kutya kognitív képességei lehetővé teszik, hogy közvetett megismerő folyamatokra hagyatkozzon:
vagyis azt, hogy a jelen pillanattól elvonatkoztatva, a hosszú- vagy rövidtávú memóriájában raktározott emlékeire hagyatkozva adjon választ egyes ingerekre, helyzetekre.
Tehát a korábban megélt, átélt tapasztalatok emlékeiből merítkezve a kutya gyorsabban tud alkalmazkodni, és abban az esetben, ha veszélyt észlel, akkor pedig túlélni az adott helyzetben.

ÖSZTÖNÖS TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁK

Ha egy helyzetet, ingert a kutya veszélyesnek ítél meg, akkor a gyors reagálás kulcsfontosságú a túlélés szempontjából és ilyenkor ösztönösen 3 lehetséges túlélési stratégia útvonalán tud elindulni:
1. menekülés (veszélyforrástól eltávolodás, aktív állapot)
2. megdermedés (“lefagyás”/”megadás” – veszélyforrás közelében maradás, passzív állapot)
3. támadás (veszélyforrás eltávolítása, aktív állapot)

Az, hogy melyik útvonalon indul el egy kutya, már egyéntől függ. A kutya memóriájában pedig raktározódik minden információ, hogy ha a későbbi élete  során ismét találkozik ugyanazzal, vagy ahhoz hasonló veszéllyel, akkor még gyorsabb reakciót tudjon majd adni, ami a túlélés szempontjából kulcsfontosságú számára.

A TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁN TÚL

Ebből kiindulva a kutya traumákra, traumatikus élményekre, amolyan egyszerű túlélési stratégiaként is tekinthetnénk. Viszont ennél azért többről van szó.
A valós vagy vélt veszély érzékelése és félelem érzete, illetve a túlélésért tett ösztönös reakció önmagában nem okoz traumát, ez egy természetes folyamat, melynek a végén a kutya elraktározza a hosszú távú memóriájában a sikeres stratégiát, amit később is tud kamatoztatni a túlélés érdekében.

AKKOR MÉGIS MIÉRT ÉS HOGYAN ALAKULHATNAK KI TRAUMÁK A KUTYÁKBAN?

A traumák kialakulását érdemes holisztikus szemléletmóddal megközelíteni.
Ahogy ebben a cikkben már korábban olvashattad: a nyugati társadalmakban a kutya társként, az ember mellett élve, teljes mértékben függő kapcsolatba kerül. Ez önmagában bizonytalanságot okozhat a kutyában, ha nincs tudatos, szeretetteljes tanítás, szocializálás, a kutya igényeinek figyelembevételével kialakított rendszer, és az ösztönök megélésének játékba terelése.

Hiszen az anyakutyától és a vegyes korosztályú fajtársaktól általában korán elválasztva, a kutyák életéből kimarad egy természetes és fontos folyamat:
a fajtársaktól tanulás, generációkon átívelő tudás elsajátítása, természetes környezetben és a szabad választás lehetősége, hogy akkor és oda menjen, ahol ételt, vizet és biztonságos menedéket talál.

Manapság a kutyáknak gyorsabban kell tudniuk alkalmazkodni, főként városi környezetben a sok ingerhez, helyzethez, emberhez és más kutyákhoz, állatokhoz. A sok várakozás, az ösztönök visszafogása, az ingerek sokasága… tanítás hiányában a kutyákban a stresszt és a bizonytalanságot növeli, és a bizonytalanság önmagában hordozza a félelem érzését.

Ha a kutya magára van hagyva a félelmévelbele van kényszerítve olyan helyzetbe ami félelmet vált ki belőleés ezekből a helyzetekből nem tud kilépni (nincs lehetősége a menekülésre pl. zárt területen, pórázon), sőt ha fájdalom társul mindehhez (de ez nem szükségszerű a lelki trauma kialakulásához), akkor a kutya egyfajta tehetetlenség állapotában ragad a félelme által egy számára lelkileg megterhelő szituációban. Mindez traumatikus élményként hosszú távon, memória szintjén raktározódik, és akár az eredeti szituációhoz hasonló helyzetekben, akár váratlanul is, a felszínre bukkanhat a kutya későbbi élete során. 

 

Emellett fontos megemlíteni

  • hogy traumák egészen korai kölyökkorban, még a születés pillanatában is kialakulhatnak a kutyáknál (pl. szülőcsatornában megakadás), és az is tud traumatikus élményt, mély lenyomatot hagyni, ha a kutya kölyökkorban nem jutott elég táplálékhoz, ő volt a legkisebb az alomban:
    Ezek mind olyan élmények lehetnek, melyben az életben maradásért való küzdelem mellett a félelem érzése (és akár még a fájdalom is) társult, és mély emléknyomot hagyott maga után. Később, ahogy a kutya növekszik, a kutya viselkedésének alakulására mindez hatással van és sok esetben a gazdi nem érti, hogy a kutyája pl. miért védi agresszívan az ételt a fajtársai közelében.   
  • hogy a kutya természetéből fakadó viselkedésének büntetése, az ösztönök elfojtása traumák kialakulásához vezethet a kutyában, csakúgy mint a kutya bizonytalansága és a félelmének erősítése vagy éppen a testi-lelki bántalmazás.

Traumákat okozhat kutyáknál:
– fizikai- vagy érzelmi bántalmazás ember részéről (testi traumák=fizikai sérülések, lelki traumák=lelki sérülések, akár a kettő együtt is jelen lehet)
érző és értő szocializáció (tanítás) hiánya
baleset
negatív élmény más állatoktól fizikai vagy érzelmi szinten
munkakutyáknál pl. háborús övezetben dolgozó kutyák esetében kimutattak CPTSD=canine post traumatic stress disorder=kutya poszttraumás stressz szindrómát

LELKI TRAUMÁK: LEBEGÉS A MÚLTBAN, A FÉLELEM ÉS A SZORONGÁS CSAPDÁJÁBAN

Egy traumatizált kutya elveszti a kapcsolatot a jelen pillanattal, folyamatos készenléti állapotban van és félelem, stressz jeleit mutatja. Holisztikusan megközelítve akár fizikai szinten, akár lelkileg történik sérülés, az energia szabad áramlása elakad, amit a szervezet és a lélek akkor és ott próbál gyógyítani. Ha ez az állapot tartósan jelen van a kutya életében, a gyógyulási folyamat nem teljes. Ez akkor is előfordulhat, ha nem az egészet nézzük, hanem csak a részeket és időt- teret nem hagyva siettetünk egy-egy gyógyulási folyamatot. Akár csak a testi traumák kezelésére koncentrálunk, de a lelki gyógyulást nem segítjük és fordítva, holott egymás nélkül a kettő hiányt teremt, az egyensúly eltolódik.

Egészséges állapotban szabad áramlás van jelen a szervezetben, és az energia szabadon áramlik, a jelen állapotra reagálás és a múltbeli élmények egyensúlyban vannak.
Ezt ha a kutya kognitív képességeit tekintjük, akkor mondhatni, hogy a közvetlen megismerő folyamatok (érzékelés, észlelés, figyelem) vannak előtérben, a kutya könnyedén képes új feladatokat elsajátítani, a jelen pillanathoz kapcsolódni, míg traumatizált kutyák esetében a közvetett felismerő folyamatok, az emlékezés, a hosszútávú memória aktívabb, és új feladatokat nehezebben sajátítanak el a bennük időről időre felbukkanó félelem, szorongás jelenlétében.

Traumatizált kutya félelem jeleit mutatja a viselkedésben és ez változatosan nyilvánulhat meg:
– fokozott éberség
– “lefagyás”
– agresszív viselkedés fokozódása
– menekülés
– hiperaktivitás
– kényszeresen ismétlődő viselkedés

LÁSSUNK A FELSZÍN MÖGÉ: MI ZAJLIK A KUTYA VISELKEDÉSE MÖGÖTT?

Összefoglalva: a kutya traumái és traumatikus élményei a túlélési stratégiák (túlélést segítő ösztönök) szintjén jóval túlmutatnak és érzelmi, lelki, testi szinten is válaszreakciót váltanak ki. Függetlenül a valós vagy vélt veszélyhelyzetre válaszként adott ösztönszintű túlélési stratégia sikerességétől vagy éppen sikertelenségétől.

Kutyák traumái esetében tehát több szintű válaszreakció is megjelenhet, amik igen változatosak is lehetnek. Akár együttesen, akár egymástól függetlenül, kiszámíthatatlanul jelentkezhetnek, vélt vagy valós veszélyhelyzet észlelésekor (a felsorolás nem teljes):

– emocionálisan (félelem, szorongás)
– lelkileg (depresszió, mánia)
– fizikailag (pl. mancsok izzadása,  orr váladékozása, íny és fülek elsápadása, izmok feszülése, akár teljes test bemerevedése, heves szívdobogás, tág pupillák, heves lihegés)
– ösztönök szintjén (pl. agresszió)
– viselkedésben (pl. fokozott éberség, egyik pillanatról a másikra fellépő készenléti állapot, ingerlékenység, koncentráció hiány, jutalomfalatra semleges válasz vagy elutasítás, levertség, passzivitás, hiperaktivitás, izgatottság, nyugtalanság, pánik, ismétlési kényszer, menekülés)

 

KUTYA TRAUMÁK FELOLDÁSA: VISELKEDÉSTERÁPIA A KUTYAOKTATÁSBAN

A traumák feloldásának folyamatában nincs sablonos megoldás és a holisztikus szemléletmód elengedhetetlen eleme a teljes gyógyulásnak.  Csakúgy mint az erőszak- és büntetésmentes hozzáállás, az értő figyelem és jelenlét emberi oldalról.
Ahogy korábban már szó volt róla, a
hosszabb (akár évekig tartó) tanítási folyamat (ún. viselkedésterápia) és kiegészítő alternatív kezelések együttesen tudnak a kutya számára segítséget nyújtani az öngyógyító folyamataihoz. Mert ebben a folyamatban végeredményben a kutya önmagát gyógyítja, az ember csupán kísérője lehet, aki szeretetteljes hozzáállással, jelenléttel és biztonságot teremtő rendszerrel és technikákkal támogatja a kutyát, hogy a saját tempójában haladva oldhassa fel a belső feszültségét.

VISELKEDÉSTERÁPIA A KUTYAOKTATÁSBAN WORKSHOP TRÉNEREKNEK ÉS GAZDIKNAK

A kutya nyugodt állapotban van vagy épphogy szorong, traumát szenvedett el vagy csupán szocializálatlan? Viselkedésterápiára lenne szüksége vagy tréning folyamatra? A kutya hatékony tanítása és az esetleges traumák feloldásának szempontjából kulcsfontosságú felismerni a jeleket és tisztában lenni azzal, hogy egy-egy viselkedésprobléma mögött milyen okok húzódhatnak. 

Hiszen egy traumatizált kutyát tanítani sok esetben kihívás lehet, ha nem ismerjük fel időben a probléma forrását, és nem tudjuk, hogyan álljunk neki a tanításnak, mi az amivel segítjük őt a fejlődésben, milyen technikákkal lehet oldani a kutya belső feszültségét. Nem beszélve arról, hogy a fejlődés jeleit felismerni is sok esetben kihívás lehet, ha nem tudjuk milyen fázisokon megy keresztül a kutya a lelki gyógyulása során.

 

  1. Mi alapján és hogyan lehet felismerni, hogy egy kutya traumatizált? Hogyan lehet megelőzni és elkerülni a kutyák traumatizálását a tanításuk során?
  2. Kutya traumák feloldásának folyamata, fontosabb mérföldkövek
  3. Viselkedésterápia a kutyaoktatásban: traumák oldása a tanítás során
  4. Alternatív kezelési lehetőségek traumák feloldásának elősegítésében a teljes gyógyulás érdekében
  5. Viselkedésterápiás tanítási technikák és szemléletmód
  6. Tréningterv felállítása lépésről lépésre, esettanulmányok

Ezen a workshopon konkrét esettanulmányokon keresztül mutatom be a kutya traumák feloldásának lehetséges útvonalait, a traumatizált kutya tanításának hatékony technikáit.
A workshop végén akár gazdiként vagy kutyatrénerként veszel részt, megoldókulcsokat kapsz a kezedbe, melyekkel saját kutyád esetét vagy az ügyfeleddel végzett munkádat rendszerezettebben és hatékonyabban tudod végezni. 

A workshop helyszíne:
Online live, Zoom-on (bárhonnan tudsz csatlakozni, ha van interneted)
Időpontja:
2021.08.14. (szombat)  18:00-20:00
Időtartama:
2 óra
Ára:
12.500 Ft
A workshopról:
A workshop gyakorlatorientált, kulcsfontosságú ismereteket ad át a traumatizált kutya felismeréséről, traumák kialakulásának megelőzéséről, a kutyák traumáinak feloldásáról, a gyógyulási folyamat mérföldköveiről, és konkrét eseteken keresztül mutatja be a viselkedésterápia szemléletmódját, a tréningterv felállítását és a hatékony tanítási technikákat, illetve a kiegészítő kezelési lehetőségeket.

A részvétel:
Regisztrációhoz kötött. Itt tudsz regisztrálni, majd a megadott e-mail címedre küldöm a további információkat:
https://forms.gle/3fbUKwDbCSd8rZyX9

Szeretettel várlak tanulni,
Varga Réka biológus és kutyaoktató

Varga Réka vagyok biológus és kutyaoktató, gazdikat támogatok abban, hogy mély, feltétel nélküli szereteten nyugvó kapcsolatot tudjanak kialakítani a kutyájukkal, harmóniában a megérzéseikkel, önmagukkal.Az érzést adom át, a könnyedséget mely magába foglalja a felelősség súlyát… hogy minden pillanatban én választok hova koncentrálom a figyelmem és az energiám, ahogy a kutyáknak is tanítjuk…Tanítom Neked a választás lehetőségét, az együttműködést. Te pedig tanítod a kutyádat, és ha figyelmes vagy, tanulsz Tőle magadról.
Kövesd nyomon munkásságomat  https://www.facebook.com/reka.varga.kutyaoktato
Lépj be a “Kutyaoktatás erőszakmentesen” facebook csoportomba: https://www.facebook.com/groups/341181613921482
Tekintsd meg youtube csatornámat: https://www.youtube.com/channel/UCOrTAiJP8OjpHSQ79zzjARg

Büntetés helyett #tudatosság #jelenlét #önismeret #szeretet #bizalom #együttműködés

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal is:

Megosztás itt: facebook
Facebook
Az oldal tartalmának másolása tilos!