A problémásnak vélt agresszív viselkedés az emberi környezetben élő kutyák esetében mindig csupán egy felszíni “tünet”, egy jelzés a kutya részéről, hogy valami nincs rendben. Mélyebbre ásva, a kiváltó okot/okokat megtalálva és orvosolva, az agresszív viselkedés alábbhagy, megszűnik.
Ebben a cikksorozatban a kutyák agresszív viselkedésének kiváltó okaival ismerkedhetsz meg.
- FÁJDALOM
Minden olyan esetben amikor az agresszív viselkedés olyan mértékben jelenik meg egy kutyánál, ami már problémát okoz a kutya környezetében élőknek, első körben a fájdalomra érdemes gyanakodni.
Akár már egy lappangó betegség is okozhat fájdalmas tüneteket, amit a kutyánk jelez.
Ez a jelzés egyes kutyáknál annyiban kimerül, hogy félrevonulnak, kedvetlenné válnak, más kutyáknál viszont erősebb reakciót is kiválthat egy-egy olyan betegség ami fájdalommal jár. Olykor a szokásos simogatást, érintést amit addig szeretettel fogadott a kutya, egyik napról a másikra elutasítja és figyelmeztető jelzéseket ad: morgás<vicsorgás<harapás (természetes módon így követik egymást sorba a figyelmeztető jelzések- a cikk későbbi részében még kitérek rá). Amikor a kutya morog vagy vicsorog és ezeket az enyhébb jelzéseket nem vesszük komolyan, nem adjuk meg azt a teret és távolságot amit ilyenkor a kutya kér és minden jelzés ellenére tovább simogatjuk, utána megyünk.. akkor a harapásig is fokozódhat a kutya jelzése.
Minden olyan esetben amikor a kutya agresszív viselkedést mutat ember vagy másik kutya irányába, első körben állatorvosi vizsgálatot érdemes kérni és kizárni ezzel a betegségből adódó fájdalmat mint az agresszív viselkedés kiváltó okát.
Akár fülgyulladás, akár fogfájás, ízületi gyulladás, bélgyulladás, belső szerven növekvő daganat, bakteriális fertőzés… is okozhat komoly fájdalmakat a kutyáknak és ezek a betegségek szemmel nem láthatók, csupán a kutya jelzései adhatnak okot a gyanakvásra, hogy valami nincs rendben. Idős kutyáknál a fájdalomból (vagy bizonytalanságból) eredő agresszív viselkedés megjelenése gyakoribb, ezt is érdemes szem előtt tartani.
Nem feltétlenül betegség okoz fájdalmat.
Elég például egy meg nem emésztett csontdarab, ami a beleken végighaladva okoz fájdalmat és szemmel nem látható sérülést, ami később gyulladáshoz vagy fertőzéshez vezet.
Így tehát, ha kutyánkat át szeretnénk szoktatni a nyers etetésre, ajánlott alaposan utána járnunk hogyan érdemes fokozatosan belekezdeni (akár a csontot ledarálva kínálni), hiszen a nyers hús és csont megemésztése erősebb gyomorsavat kíván a kutyától és az ideális nyers hús- csont arány kutyánként eltérő lehet. Ha pedig főtt csontot adunk kutyánknak, számíthatunk rá, hogy a csont szilánkosan fog törni miközben kutyánk rágcsálja, hiszen a csontot főzve annak kollagéntartalma csökken és ezzel együtt a csont a rugalmasságából veszít- akár szorulást vagy elzáródást is okozhat ami fájdalmat okozhat.
- FÉLELEM
A félelemből eredő agresszív viselkedés az ami talán a leggyakrabban jelenik meg az emberek mellett élő kutyák körében. A félelem sokszor összefügg a kutya szocializációjának hiányával vagy a kutya bántalmazásával vagy a nem megfelelő, következetlen neveléssel.
Az a kutya aki magabiztosan jár- kel az emberek és kutyák (és egyéb más állatok) között és biztonságban érzi magát, nem mutat agresszív viselkedést.
Az a kutya viszont aki akár a tanítás vagy nevelés vagy csupán a hétköznapi élete során olyan negatív visszacsatolást kapott embertől/ másik kutyától, mely az adott pillanatban félelmet generált benne, könnyen válhat agresszívvé, ha hasonló szituációba kerül, mint amikor a félelmet kiváltó negatív visszacsatolást kapta.
Például egy pórázon sétáltatott kutyát megtámad egy fekete színű másik kutya. A póráz alapból egyfajta kiszolgáltatottságot jelent, a kutya nem tud elmenekülni a támadó elől és kilépni sem tud a szituációból. A kutya megijed, pánikol, a nyakörv feszül a nyakán, tehetetlenül vergődik miközben a másik kutya harapja. Ez a negatív élmény annyira megmarad a kutyában, hogy:
Pórázon sétálva amikor egy fekete színű másik kutya közelít félni kezd, adja a figyelmeztető jelzéseket, gazdája erre megrántja a pórázt- a kutyából kitör az agresszív viselkedés, a kutya a feszültséget le akarja vezetni.
De a félelem kialakulhat akár egy adott ember irányába is, aki a kutyát bántotta korábban, így a kutya figyelmeztető jelekkel próbálja majd magától távol tartani azt az embert.
A kutya figyelmeztető jelzéseit érdemes komolyan venni. A harapás általában a legerősebb jelzés és megelőzi a vicsorgás. A vicsorgást pedig a morgás.
Az a kutya akit akár büntetéssel nevelnek amikor félelemből megmorog egy embert vagy másik kutyát, könnyen válhat kiszámíthatatlanná azáltal, hogy a legenyhébb figyelmeztető jel helyett rögtön vicsorogni fog– és ha ezt is büntetik akkor- vagy rosszabbik esetben harapni. Tehát a finom jelzések abbamaradnak és rögtön a legdurvább jelzéseket produkálja a kutya.
A kutya figyelmeztető jelzéseit nem érdemes büntetni, a fent vázolt következmény miatt. Érdemes a megelőzésre fektetni a hangsúlyt és a kutyában a félelmet feloldani, a számára félelmet keltő szituációkkal megbarátkoztatni és alternatív viselkedést tanítani a számára.