OBJEKTÍV MEGFIGYELÉS 3. RÉSZ

Az előző héten találkoztál már az objektív megfigyelés témakörével. 

Kutyaoktatás közben a kutyára, a gazdira, a környezetre és önmagunkra egyaránt figyelünk.

Hol egyik, hol másik lesz hangsúlyosabb egy-egy helyzetben. Így erősítheted magadban az intuíció érzését is: kutyaoktatás közben figyeled önmagadat, a kutyát, a gazdit és a környezetet, majd a megfigyeléseid és tapasztalataid alapján döntesz mi legyen a következő lépés, hol állj meg a tanításban, mikor kezdj egy új feladat tanításába…  

Az alábbiakban segítséget találsz ahhoz, mit érdemes figyelned önmagadon, a kutyán, a gazdin és a környezeten, ahhoz hogy sikeres legyen a tanítás. 

KUTYAGAZDIÖNMAGAMKÖRNYEZET
ÉRZÉKSZERVEK

– Hogyan áll/ merre mozog a kutya füle?

– Merre néz a kutya a szemével?
A gazdira néz vagy a környezetet nézi?
Pl. Oldalra sandít vagy előre néz? – az oldalra sandítás belső feszültség jele, és sok esetben támadás előjele is lehet, ám játékos agresszió megélése is! Ezért fontos a helyzetet, a környezetet is megfigyelni, nem csak a kutya jelzéseit, hogy értelmezni tudjuk az ok- okozati összefüggéseket és eszerint cselekedjünk).


– Milyen a tekintete?

(Pl. Homályos vagy tiszta a tekintet? Előbbi betegségre is utalhat, vagy akár arra is, hogy a kutya teste épp méregtelenítés folyamatában van benne és pihenésre van szüksége nem tanulásra: van hogy emiatt feszültebben, agresszívabbak is lehetnek, nem igénylik annyira a falatokat stb.

– Tág vagy szűk a pupilla

(Pl. ha tág a pupilla ez jelezheti azt is, hogy a kutya izgatott pl. egy labdát lát. De jelezheti azt is, hogy feszült valami láttán pl. a gazdi a kutya fölé magasodott és a kutya számára ez kelletlen élmény – fél. És jelezheti csupán azt is, hogy sötét van és a szem több fényt gyűjt, ezért tágul a pupilla.  
-Milyen gyakran pislog a kutya? Vagy hunyorít?

Pl. A sok pislogás jelezheti azt is, hogy belement valami a kutya szemébe. A hunyorgás jelezheti azt, hogy a napfénye zavarja a kutya szemét. De akár azt is, hogy egy hirtelen mozdulattól megijedt.

-A kutya orra merre mozdul? Szimatol vagy levegőt vesz az orrával? 
Pl. Szagot fogott vagy “elemez” a kutya? Jellegzetes szimatolás hangját hallani közben? A szájával “harapja közben a levegőt”?

– A nyelv kilóg vagy sem? Liheg a kutya vagy sem? 

Pl. Jelezheti, hogy szomjas a kutya. De azt is jelezheti, ha stresszes. 
Nyalogatja a szája szélét?

Pl. Jelezheti azt, hogy a kutya feszült – támadás előjele is lehet, ahogy a korábban említett szemmel oldalra sandítás is.  És jelezheti azt is, hogy az étel maradékát nyalja le a szájáról.

-Nyalogatja önmagát? Rágcsálja önmagát? 

Pl. Jelezheti azt hogy valami idegen testet próbál eltávolítani önmagráól pl. toklászt. Vagy ízületi fájdalma van, vagy egyéb fájdalma van, vagy viszket a bőre stb. De stressz jele is lehet – pl. hirtelen változás a napirendben vagy ételallergia stb. 
Fogait mutatja a kutya? Vicsorog?

Pl. Lehet játék közben játékos aktivitást jelez. De jelezhet fenyegetést is. 
TESTHELYZET ÉS MOZDULATOK

– Milyen test pózban van? (áll, ül, guggol, fekszik…)
– Hogyan tartja a kezét?
– Hogyan mozgatja a kezét?
– Milyen mozdulatokat tesz?
– Megfontolt vagy hirtelen mozdulatokat tesz?
– A kutyához viszonyítva hol áll? (előtte, mellette, mögötte?- a látóterén belül vagy kívül?)
– Hogyan mozog: gyorsan vagy lassan?





TESTHELYZET ÉS MOZDULATOK

– Milyen test pózban vagyok?
– Milyen mozdulatokat teszek és milyen intenzitással?
– A kutya- gazdi pároshoz viszonyítva hol állok? (előtte, mellette, mögötte)
– A zavaró ingerhez viszonyítva hol állok? (a kutya és az inger között, a kutyához közelebb vagy a zavaró ingerhez közelebb?)

INGEREK

Amik a kutyát kizökkenthetik vagy a figyelmét elvonhatják:

– Milyen mozgás van a közelben?
– Milyen formák vannak?
– Milyen hangok vannak?
– Milyen szagok vannak?
– Milyen rezgések? (pl. talaj forgalmas út mellett).
TESTI JELZÉSEK

– Borzolja a szőrét?

Pl. Jelezhet izgatottságot. És jelezheti azt is, hogy a kutya nagyobbnak mutatja magát félelem miatt vagy akár támadásra készül.

– Milyen a mozgása? Mennyire feszületek az izmok? Szakaszosan mozog? Sántít? Könnyedén mozog? Izomfeszülés van valahol?

Pl. Jelezhet fájdalmat a szakaszos mozgás, és a túlzott izomfeszülés. 
Domborítja a hátát vagy homorítja?

pl. Jelezhet hasi fájdalmat a hát domborítása. És jelezhet akár fenyegető jelzést (nagyobbnak mutatja magát).
Jelezhet ízületi vagy gerincbántalmat a hát homorítása pl. sok lépcsőzés miatt. 
– Hogyan áll a farka?
Csóválja? Lefelé konyul? Maga alá húzza? Az ége felé felfele áll?

Pl. Csóválja: izgatott (a túlzott izgalom esetén akár maga alá vizelés is jellemző a farok csóválás idejében). Lefelé konyul: kedvetlen, betegséget is jelezhet vagy fájdalmat.
Maga alá húzza: félelem jele lehet, feszült.
Ég felé felfelé áll: nagyobbnak mutatja magát, lehet fenyegető jelzés is, lehet támadás előjele is, de lehet izgalom jele is.

Mancsok szárazak vagy nedvesek?

Pl. Nedves mancsok lehet a hőleadás miatt. De lehet stressz miatt is.

– Ásít a kutya?
– Sóhajt a kutya? – Megrázza a bundáját?
– Hempereg?
Mind jelezheti a belső  feszültség oldását tanítás közben. Önkioldó jelek. Ezek a jelek, ha nem jelennek meg egy 60-90 perces alkalmon, akkor érdemes a tanítás – szünet arányán változtatni a játék/ szabadidő irányába, a tanított feladatokat könnyedebbé tenni, a jelzéseken csiszolni, hogy a kutya számára érthetők legyenek, érintésekhez szoktatni stb. 
HANGOK ÉS SZAVAK
– Milyen hangokat ad ki?
– Mikor mondja ki a tanított szavakat?
– Milyen hangsúllyal/ hanglejtéssel mondja ki a szavakat? 
HANGOK ÉS SZAVAK
– Milyen hangokat adok ki?
– Mikor adok ki hangokat, mikor mondok ki szavakat a kutyának?
– Mikor mondok instrukciót a gazdinak?
– Milyen hangsúllyal/ hanglejtéssel mondom a szavakat a kutyának?
– Milyen hangsúllyal/ hanglejtéssel adok instrukciót a gazdinak? 
MÁS ÁLLATOK/ KUTYÁK

-A földön vannak hangyák, bogarak amik megzavarhatják a kutyát? Legyek/ szúnyogok amik repkednek?

– Más kutyák vannak-e a közelben? Milyen messze vannak? Mennyire képes figyelni a kutya a közelükben? Mozognak vagy fekszenek? Izgatottak vagy nyugodtak?

– Prédaállatok vannak a közelben? Pl. madarak, rágcsálók – gyorsan mozgó, menekülő állatok.

– Más állatok szaga van a környezetben?



HANGOK

– Morog?
– Ugat?
– Nyüszít?
– Szűköl?
– Vonyít?…

A hangok kiadása a különböző belső állapotokat jelzik: lehet játékos, izgatott, és lehet agresszív, védelmező jelzés egyaránt, a helyzettől és a kutya megélésétől függően. 
TEKINTET ÉS FIGYELEM
– Merre néz?
– Mire figyel éppen: a kutyára, vagy a környezetre, vagy a saját mozdulataira?
– Mit figyel a kutyán?
TEKINTET ÉS FIGYELEM
– Merre nézek?
– Mire figyelek éppen: a kutyára, vagy a gazdira, vagy a környezetre, vagy magamra?
– Mit figyelek a kutyán?
– Mit figyelek: ingerek, más állatok, zavaró tényezők, a kutya szemszögéből fontos tényezők: itatási idő, mennyi falatot evett már meg, hőmérséklet, fizikai- mentális- lelki határok?
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK
Hőmérséklet a kutya számára optimális-e?

Időjárás, ami kizökkentheti a kutyát? (Eső, hó, fagyott talaj, napsütés, dörgés, villámlás stb.)

Talaj:
Csúszik a kutya tappancsa rajta vagy csúszásmentes talaj?
Rezeg valamitől pl. metró, forgalmas út vagy semleges és nyugalmat árasztó?
Hőmérséklet szempontjából optimális, vagy a kutya számára kellemetlen, fájdalmat okozó valamiért? (pl. nyári forró beton vagy téli sózott járda, vagy szúrós növényekkel fedett talaj stb.) 
ÉRINTÉSEK

-Hol érinti meg a kutyát?
-Mikor érinti meg?
– Hogyan érinti meg?
– Milyen célja van az érintésnek?

– Mi a kutya reakciója az érintésre?
ÉVSZAKOK

A különböző évszakokban más és más mentális aktivitás erősödik fel, amihez a tanítást érdemes hozzáigazítani:

TAVASZ
A természet éledése, a sok mozgás, és hanghatás, a szagok áradata a kutyák mentális aktivitását mind igénybe veszik. A vadászösztön felerősödik ebben az időszakban. A tanításba több játékidőt érdemes tervezni és a koncentrációt fejleszteni – az érzékszervek sok ingert dolgoznak fel ilyenkor, ráadásul a szervezet is méregtelenítés aktív időszakában van tavasszal. Emiatt a feszültség, az agresszív viselkedés természetesen erősödik (embereknél is 🙂 ). Időt hagyni a pihenésre az aktivitások után, ilyenkor fontos, hogy az idegrendszer pihenni tudjon – még akkor is, ha az ösztönök erősen hajtják a kutyát. 


NYÁR
A meleg időjárás lassítja a kutyákat. A hajnali és esti órákban aktívabbak ilyenkor. A tanítás idejét érdemes erre az időszakra tervezni. Emellett figyleni a meleg miatt a hőguta veszélyére: intenzívebb mozgást és a játékot a hajnali és késő esti időszakra tervezni. A tanításban a helyben maradás, a koncentrációs feladatok tanítására kiváló időszak. Emellett a kutya regenerálódásának fontos időszaka: a földdel a kapcsolatot érdemes erősíteni, annka hűsítő hatásával és a pihenéssel egybekötött aktivitásokat tervezni (fűben ücsörgés, nézelődés vagy vízpartra tervezett aktivitás – ügyelve arra hogy a mozgás intenzitása enyhébb legyen ilyenkor).  
ŐSZ
Ősszel szintén a szagok, az illatok erősödhetnek, csak mint tavasszal. A természetben az állatok mozgolódnak, készülnek a téli időszakra, gyűjtögetnek – emiatt a vadászösztön erősebben lehet jelen a kutyáknál, ha erdőbe, természetbe megyünk velük. A behívás gyakorlása, a határok és szabályok ismétlése, és a vadászösztön játékba terelése ekkor kulcsfontosságú. 
TÉL
Télen a mozdulatlanság, a kevesebb szag, kevesebb inger jellemző. A legkedvesebb időszak ez kutyásként, amikor könnyebb tanítani a koncentrációt igénylő feladatokat, mert a külső környezetben kevés olyan dolog van ami elvonja a kutya figyelmét. Reaktív kutyákkal ideális gyakorlóterep ez az évszak, amikor a koncentrációs gyakorlatokkal el tudunk kezdeni készülni a tavaszi zsongás beköszöntére. 

A megfigyelésünk értelmezését az adott helyzet, és a korábbi tapasztalataink adják. Ezért fontos, hogy ne csak a kutya jelzéseit nézzük, hanem figyeljük közben a környezetet, a gazdit és önmagunkat egyaránt.   


FELADAT NEKED

A fenti táblázat alapján, a videókat megfigyelve: jegyzetelj ki magadnak 3-3-3-3 megfigyelést a kutyára – a gazdira – a környezetre – és ebben az esetben a kutyaoktatóra vonatkozóan (értelemszerűen most önmagad helyett)!
Az utolsó videónál a kutyára- a környezetre és a kutyaoktatóra vonatkozóan tégy 3-3-3  megfigyelést! 


1. VIDEÓ – EGYÉNI KUTYAOKTATÁS



2. VIDEÓ – CSOPORTOS KUTYAOKTATÁS-1



3. VIDEÓ – CSOPORTOS KUTYAOKTATÁS-2 (REAKTÍV CSOPORT)


4. VIDEÓ – KÖLYÖKKUTYA OKTATÁS GAZDI JELENLÉTÉBEN, DE A GAZDI RÉSZVÉTELE NÉLKÜL