A helyben maradás feladatnál tanítottakra építjük a szemkontaktus feladat tanítását. Ugyanazokat a fokozatokat követjük:
1.időtartam növelése (5 mp- es megszíkításokkal)
2.ember kutyához viszonyított térbeli helyzete (ember arccal a kutya felé, harántirányban/ mellette)
3.távolság növelése (max. 5 lépés)
Szemkontaktus tanítása közben megfigyeljük a kutya látásának fizikai határait, melyből következtetni tudunk az éleslátás határára és a látószögre egyaránt. Ennek ismeretében tudjuk a tanítást finomhangolni a későbbiek során.
A kutya az érzékszervein keresztül érzékeli a világ történéseit. Az érzékszerveken keresztül érkező információkat a központi idegrendszer (egy és a gerincvelő) dolgozza fel, majd válaszként a kutya reagál a környezetére, és a viselkedése megváltozik. Ezt a viselkedésváltozást tudjuk előidézni, amikor a kutya felfigyel egy hangra/ szagra/ érintésre/ mozdulatra vagy ízre a tanítás során. A kutya ragadozó állat, ezáltal az érzékszervei a zsákmányszerzéshez idomultak. A zsákmány észlelésében, felkutatásában, üldözésében, elragadásában mind szerepet játszanak az érzékszervek.
A kutya viselkedésének változását az érzékszerveken keresztül beérkező információk mellett a kutya korábbi tapasztalatai (emlékek), az aktuális egészségi állapota, hormonális egyensúlya egyaránt befolyásolja. Ezekre a befolyásoló tényezőkre a kutya rendszeres tanításával egyre nagyobb rálátást kapunk. A kutya tanítása segít megismerni a kutya szükségleteit, felismerni az aktuális érzelmi állapotát, megismerni a sajátos jelzéseit és nem mellesleg a fizikai és fiziológiai adottságait egyaránt.
Ha egy a kutya által ismert és szeretett feladatot, a kutya egyik napról a másikra nem szívesen hajt végre kérésre, abból következtetni tudunk például az egészségügyi állapotára. A kutya tanítása során hatunk az érzékszervekre és a kutya reakcióiból egy idő után már következtetni tudunk az aktuális egészségügyi állapotára, szükségleteireérzéseire. |
A kutyák érzékszerveinek képességét a tenyésztés nagymértékben befolyásolja. Ezért kutyafajtánként eltérők lehetnek a kutya képességei az érzékelés terén. Talán a legszembetűnőbb eltérés a kutya fejformája. Alapvetően 3 típusát különböztetjük meg a kutya fejformájának a koponya csontozata alapján, melyet a koponya szélessége és hosszúsága határoz meg:
–dolichocephalikus: jellemző az átlagosnál hosszabb orr keskeny fejformával párosulva pl. agár
-mesocephalikus: jellemző az átlagos hosszúságú orr átlagos szélességű fejformával párosulva pl. vizsla, retrieverek
-brachycephalikus: jellemző az átlagosnál rövidebb orr szélesebb fejformával párosulva pl. boxer, bulldog
A fejforma szélessége befolyásolja a szem elhelyezkedését, ezáltal a kutya látószögét. A fejforma hosszúsága befolyásolja az orr hosszúságát, ezáltal a szaglóhám felületének nagyságát.
Az alábbi ábrán az első esetben meso-, a második esetben dolicho-, a harmadik esetben brachycephalikus fejformájú kutya látószöge látható. A lila a vakfoltot jelöli, amit a kutya nem lát. A sárga szín azt jelöli ahol a kutya egy-egy szemével is élesen képes látni. A narancssárga szín a binokulári látás képességének szögét jelöli, vagyis azt a tartományt, melyben a kutya együttesen tudja mindkét szemét használni és együttesen éleslátást eredményez (a két szem ugyanabban az időpontban ugyanazt a képet közvetíti az agyanak). A kutya teljes látószöge átlagosan 240°-290° (a sárga és a narancssárga mezőkkel jelzett fokok összessége). Az ember látószöge 180°. Ábra forrása: www.veteriankey.com
A tiltás pozitív tanításánál a héten
1. növeljük a távolságot: 1 lépés távolság a szemkontaktus feladathoz kapcsolt gyakorlatoknál)
2. az önkontroll gyakorlatnál a “NEM” szót már előre kimondjuk és azt követően megvárjuk, hogy a kutya ránk nézzen (mint a szemkontaktus feladatnál a kutyának még segítség, ha vele szemben állunk, hogy a szemkontaktust könnyebben fel tudja venni velünk). Azonban, hogy a kutya kognitív képességét is tovább fejlesszük, hagyunk időt arra is, hogy magától vegye fel a szemkontaktust, ne csak a “NEM” szó hallatán (lásd. a feladat leírásnál). A különböző tárgyakat a tiltás tanításába be tudjuk építeni, így a tárgyakhoz szoktatásban ez a feladat kiemelkedő szerepet kap.
Az alábbiakkal haladunk tovább a héten:
1. FÜL – hallás
2. SZEM – látás
3. ORR- szaglás
Zavaró ingerek:
1. hallás: rövid hang, rövid ideig tart
2. látás: elejtéssel a lehető legkisebb intenzitású mozgást idézzük elő
3. szaglás: jutalomfalat elejtése a földre (ugyanaz a szagú, ízű, minőségű falat, amit a kutya jutalomként kap)
Kulcsingerek a kutyánál
látás: gyors mozgás
hallás: prédaállat “sikítása”, magas hangok
szaglás: étel szaga (öröklött ismeret, a kutyával veleszületett képesség: ha étel szagot érez → akkor meg akarja szerezni! ez természetes jelenség → és mindig a lehető legrövidebb úton próbálja megszerezni azt, minimális energiabefektetéssel. Az étel felevésének, kutatásának tiltása ezért nagy kihívás, hiszen a kutya veleszületett ösztöneire építkezve szükséges önkontrollt tanítanunk, hogy minél több élethelyzetben kellő motivációja legyen a kutyának az együttműködésre.
Egyrészt koncentrált állapotot tanítunk a talált étel közelében, másrészt egy “plusz energiabefektetésre” tanítjuk őt, hogy ne a legrövidebb utat válassza, hanem tegyen kitérőt a falat megszerzéséért, és még gondolkozzon is érte. Harmadrészt a kutya motivációját építjük fel, hogy önmagától legyen belső késztetése arra, hogy mindezt végre hajtsa kérésre minél több helyzetben. Ezért lényeges egyben az ösztön megélését előbb tanítani a kutyának (pl. ebben az esetben a KERESÉS TANÍTÁSA), mint az ösztön visszafogását. Ha megtanítjuk a kutyának mikor, hogyan és milyen keretek között tudja megélni az emberrel együtt a zsákmány (pl. játéktárgy, jutalomfalat) felderítésének katarzisát, akkor kellő tanítás hatására nagyobb lesz a motivációja abbahagyni az önálló kutatást, amit egyre több élethelyzetre tudunk kiterjeszteni.
Az oldal tartalmának másolása tilos!