Mikor boldog egy kutya az emberek mellett?

Mikor boldog egy kutya az emberek mellett? Mire van valójában szüksége? Akárhol járok a világban az elsô dolog amit megfigyelek az emberek és az állatok kapcsolata.
Indiában, Thaiföldön és most a Dominikai Köztársaságban egyaránt ugyanazt a jelenséget figyelhetem meg ami nálunk, Magyarországon, egyre inkább kezd eltûnni.
Ez pedig a kutyák önnön természetébôl fakadó viselkedés.

Szabadság, póráz nélküli lét, ösztönök megélése, szociális tanulás. A “kóbor” kutyák életét ez jellemzi errefelé. Nem véletlen az idézôjel. Itt megvan a kutyák helye és szerepe. 
Mind tartoznak valahova; emberhez, házhoz, ültetvényhez, bolthoz, egymáshoz.
Szabadon a strandon, az utcákon, utakon, éttermekben, városban.
És mégis betartva az emberi szabályokat, határokat, kereteket. Békében egymással és más állatokkal egyaránt. 
Kóbor helyett inkább a “SZABAD” jelzô illik hozzájuk.

Hogyan lehetséges ez? A válasz egyszerû: szociális tanulás. A kutyák kutyaként viselkedhetnek és generációk tanulhatnak egymástól és az emberektôl egyaránt. 
A helyes viselkedés elsajátítása másolás útján könnyebb. A kutyáknál is. Ez a szociális tanulás. És emellett döntési szabadságuk is van. Bármikor tovább állhatnak ha szeretnének.

Végig a magyarországi emberek és az otthon kialakult kutyákhoz való hozzáálláson jár az agyam amíg fekszem a parton. Nem messze tôlem egy homokban heverészô helyi “kóbor” eb. Senki nem zavarja, alszik nyugodtan a saját napi rutinja szerint. Biztos vagyok benne, hogy pontosan tudja mikor, hol és kitôl tud itt a környéken ételhez jutni. Nem simogatják és babusgatják naponta vagy tán sosem volt ebben része. Nem érezte még nyakörv folytó szorítását és fogalma sincs róla mi az a póráz vagy a klikker. Mégis boldog. Tartozik valahova, van célja és saját akarata. Ami még ennél is fontosabb hogy szabad. Akkor jön megy amikor kedve tartja.

Póráz, elvárások, birtoklás, szabad szociális élettôl való megfosztás már kölyökkortól kezdve. A mérleg másik végén ebbe kényszerülnek a fejlett országokban a kutyák.

Jó más kultúrába belecsöppenve objektíven szemlélni a valóságot. Újra és újra megtapasztalni a természetest és látni, hogyan élhet kutya és ember harmóniában egymás mellett, póráz és birtoklás nélkül: SZABADON.

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal is:

Megosztás itt: facebook
Facebook
Az oldal tartalmának másolása tilos!